...Legyen ön is a mi vendégünk!

Bővebb Információk Óbecséről

A szép és vendégszerető Óbecse város, Vajdaság szivében, 48.000 ha termékeny sikságon terül el, a nyugalmas, szendergő Tisza jobb partján. Sajátos életvitelével és szokásaival már 900 éve dacol a hatalommal, történelemmel, de mindég természetes és legyőzhetetlen. Vállalja a változásokat, de csak mérséklettel, saját döntéseivel és jóváhagyásai mellett.Óbecse egyike a legnagyobb Tisza menti városoknak, és a gazdasági ,társadalmi, valamint művelődési élet központja Vajdaság e részének.A községnek 43.000 lakosa van, akik 6 településen élnek: Óbecsén, Bácsföldváron, Péterrévén, Radičevićen, Mileševon, illetve Dreán és Pecesoron.

Óbecsén és környékén számos kultúrtörténeti műemlék található. Magában a városközpontban monumentális méreteivel kitünik a Sárkányölő Szent György tiszteletére szentelt szerb ortodox templom, mely 1858-ban épült bizanci stilusban. A templomban különös látványt képez a magas oltárképfal klasszicista-romantikus stilusú diszitésével, és 63 ikonnal, amelyeket Uroš Predić ismert szerb festőművész alkotásai.

Linkek

A városközpontban található a Nagyboldogasszony nevét viselő katolikus templom is,amely mai formáját 1830-ban nyerte el. Ez egy hosszabitott alapzatú, egyhajós épület félkör alakú szentéllyel az északi részen, homlokzatán a harangtoronnyal. Két oltárképe, a Szűz Mária menybemenetele és a Szent Józsefet ábrázolók, az 1828-ban Óbecsén született ismert magyar festőművész, Than Mór alkotásai. A Fő téren a községháza 1881-ben épült kétszintes épülete dominál, mellette pedig Eufemija Jović bárónő 1894-ben emeltetett alapitványi palotája.A két épület 60m hosszú és 1902. óta egy épületet alkot.

A teret az egykori szerb elemi iskola (ma Műszaki Szakközépiskola) 1861-ben emelt épülete, az egykori Centrál Szálló emeletes épülete ( ma a Városi Szinház és a Közgazdasági - Kereskedelmi Szakközépiskola működik benne ), az egykori Tiszamenti Takarékpénztár épülete ( ma a Proleter nyomda működik benne), és Bogdan Dunđerski 1904-ben épült háza övezi.

Figyelemre méltó a Bácska-i Nagycsatorna tiszai torkolatánál levő zsilip. A duzzasztó gát az 1895-1900-ig terjedő időszakban Albert Hainz, a csatorna műszaki igazgatójának tervei alapján épült.Valószinű, hogy a létesitmény szerkezete Eiffel párizsi műhelyéből került ki, és egyike volt a kor technikai csodájának.